"Az, aki arra használja ügyességét és alkotó képzeletét,

Globális élelmiszerkísérlet, melyről senki sem beszél

Az élelmiszerek soha nem voltak bőségesebbek, és bár az árak ingadoznak, még soha nem voltak megfizethetőbbek.

Ez azért van, mert több élelmiszert termelünk, mint valaha. 2000 óta körülbelül 50 százalékkal növeltük a bolygó négy elsődleges növényének – a cukornád, a kukorica, a búza és a rizs – betakarítását. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a hústermelés közel ennyivel, a növényi olajok termelése pedig több mint kétszeresére nőtt .

Számos tényező járult hozzá ehhez a sikertörténethez, kezdve a gazdálkodókkal akik, megakartak felelni a növekvő globális népesség igényeinek, amely jelenleg megközelíti a 8 milliárd embert.

Sok segítségük volt ebben. A génmódosított növények új technológiája, a biztonságos és hatékony növényvédelmi eszközök bevezetése, a GPS-vezérelt precíziós és regeneratív talajgyakorlatok megjelenése, mint például az alapművelés és a takarmánynövények, amelyek támogatják az egészséges talajt, egyre hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tette a mezőgazdaságot.

Az egyik alapvető, de gyakran figyelmen kívül hagyott összetevő a nitrogénműtrágya. Alkalmazása fontos tápanyagot biztosít, amely támogatja a haszonnövények növekedését. A gazdálkodók évek óta könnyedén hozzá tudtak férni, különösen a fejlett világban.

Ebben hamarosan változás lesz. 2022-ben először kell elgondolkozniuk a gazdáknak arról hogy csökkentsék műtrágya felhasználásukat, mivel az árak meredek emelkedésnek indultak. Márpedig ha kevesebbet használunk belőle, növekszik a csökkenő betakarítás kockázata.

Nálam a nitrogénműtrágya költsége tavaly tavasz és tavaly október között 152 százalékkal emelkedett. Decemberben, amikor lefoglaltam a készleteket a 2022-es ültetési programomhoz, egy újabb sokkot éltem át: a növekedés 277 százalékra emelkedett.

Meg kellett volna várnom, hátha csökken az ár?
Talán. Sok gazda ezt csinálja. A költségek és a marginális haszon kiszámítása során sokan csökkentik a műtrágyahasználatot. Kevesebbet vásárolnak, mint amennyit szerettek volna, kevesebbet alkalmaznak, mint amennyit ideálisnak tartanak, és összefonják az ujjukat.

Lehetséges, hogy ez pozitív eredményekhez vezethet?
Néhányan olyan precíziós alkalmazási technikák felé hajlanak, amelyek támogatják az alapvető termék jobb felhasználását. Az árak válsága arra kényszerítheti a mezőgazdasági ágazatot, hogy más módon is innovációt hajtson végre, és kitalálja, hogyan lehet többet kevesebbel. Az élelmiszer iránti jelenlegi kereslet növekedésével a világnak évről évre rekordtermésre van szüksége.

Ha háromnegyedéig megtöltöd az autód benzintankját, akkor sem megy tovább, mintha teljesen feltöltötted volna. Hasonlóképpen, a kevesebb műtrágya szinte biztosan alacsonyabb élelmiszertermelést jelent. Sajnos szinte senki sem beszél arról, hogy mivel állunk szemben. A műtrágya drágulása bekerült a mezőgazdasági sajtóba, de ez idáig a média nem értette meg a lehetséges következményeket.

A kormányok többnyire ezt sem vették észre. Senki sem teszi fel a nyilvánvaló kérdést: „mi a következménye?”
Minél előbb megteszik, annál hamarabb napirendre tűzhetik a G7-ek, a G20-ak és a többi multilaterális szervezet napirendjére, amelyek célja a világ legnagyobb kihívásaival való szembenézés. Miközben részt veszünk ebben a nagy kísérletben, aggódom amiatt, hogy nem igazán tudjuk, mit csinálunk, és hogy nem tervezzük meg a legmegjósolhatóbb eredményeket – és hogy bár mindenki szenved, a legnagyobb vesztesek , ahogy az lenni szokott, a már szegénységben élő és alacsony jövedelmű emberek lesznek.

Ez egy olyan kísérlet, amelynél előbb utóbb érdemes mérlegelni a kockázatot.

Paul Temple