"Az, aki arra használja ügyességét és alkotó képzeletét,

hogy meglássa, milyen sokat tud adni száz forintért, ahelyett, hogy azt keresse, milyen keveset tud adni száz forintért, sikerre van ítélve."

29. FARMER-EXPO - BAROMFITENYÉSZTÉSI KONFERENCIA

A Farmer-Expo idei baromfis rendezvényét az Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei állattenyésztési osztály vezetője nyitotta meg, s egyben jelezte a körülmények ellenére kifejezetten népes hallgatóságnak, hogy a rendezvény egyúttal a megyei szervezet osztályülésének is helyszínt ad.

Dr. Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács elnök, igazgatója „A madárinfluenza hatásai és a piaci változások” című előadásában elsőként a hazai baromfiágazat súlyát és jelentőségét mutatta be a hallgatóságnak. A számadatok egyértelműen bizonyították, hogy az állattenyésztésen belül vezető termelési és export teljesítményt produkáló ágazat még a hazai agráriumon belül is a legnagyobb exportteljesítményűek közé tartozik, mindamellett, hogy szervezettsége, integráltsága, s foglalkoztatási mutatói alapján is komoly értéket jelent.

Az előadás ezt követő részében felidézte a 2016/2017 évi madárinfluenza járvány gazdasági következményeit. Az akkor mintegy 3,2 millió madár kényszerű elpusztításának közvetlen kárértéke mintegy 11 milliárd Ft értéket tett ki. Részletesen kifejtette, hogy ez az érték nem azonos a járvány valódi kártételével, hiszen több olyan közvetett kár is felmerült, mely nem, vagy csak részleges kompenzációval került rendezésre. Nem került megtérítésre a közvetett károk közül az exportkorlátozások, tilalmak miatti minimum 1,5 milliárd Ft értékűre becsült kárérték, a baromfi istállók telepek telepítési tilalom miatti üresen állás kártétele, az állatszállítási tilalmak következtében kialakult túltartások kárai, s csak részlegesen a járvány miatt kialakult árualap hiány vágó-feldolgozó üzemi kárai. Becslése szerint a járvány tényleges, teljes kártétele a közvetlen károk mintegy kétszerese, hozzávetőlegesen 20-22 milliárd forint volt. Hazánk élőbaromfi felvásárlása és ezzel baromfihús termelése is mintegy 15%-kal esett vissza. Pozitív hatásként értékelte, hogy az Országos Főállatorvos a szakmai szervezettel együttműködésben kialakította a járványvédelmi minimumkövetelményeket tartalmazó Főállatorvosi határozatot. A piaci viszonyok (egész Európát érintette a járvány, többek közt Franciaországot, ahol a termelés drasztikusan csökkent) miatt robbanásszerű volt a termelés újraindítása, s sajnos a hatósági ellenőrzések szigora ezzel nem tartott lépést. Bár megítélése szerint javulás történt a telepek járványvédelmi infrastruktúrájában, a telepi járványvédelem menedzsmentjében és üzemeltetésében még komoly hiányosságok vannak.

A 2020 évi madárinfluenza következtében 4,8 millió állat leölését kellett elrendelni, becslése szerint 15 Mrd Ft közvetlen kár keletkezett. Úgy vélte, hogy az előző járvány tapasztalatai alapján a közvetett károk nagysága itt is hasonló mértékű. Az intézkedések közül szakmailag előrelépésnek gondolja a kétfázisos nevelésű állományok madárinfluenza negatív státuszának igazolását célzó vizsgálatok bevezetését, valamint a telepítési engedély bevezetését. Ez utóbbira vonatkozólag a Baromfi Termék Tanács megkezdte egy olyan online rendszer alapjainak kidolgozását, amely képes lehet naprakész, állományszintű statisztikai adatok kezelésére, térinformatikai eszközökkel kiegészülve pedig óriási segítséget jelenthet a jövőben egy járvány leküzdésében, felszámolásában. A rendszer már első lépésben is hiánypótló adatokhoz tudja juttatni, mind a hatóságot mind a szakmai szervezetet. A jövőben pedig lehetőséget biztosíthat az online ellenőrzések bevezetése mellett, egy olyan kockázatalapú helyszíni ellenőrzési metodika kialakítására, mely képes lehet kiszűrni a járványvédelmileg kritikus telepeket a termelésből.

A rendszer kialakításához természetesen szükség lesz pénzre, szaktudásra és szakmai, valamint politikai szándékra is, véleménye szerint ezek megléte esetén mintegy három-négy hónap szükséges az induláshoz.

Megítélése szerint át kell tekinteni a Főállatorvosi határozatot, abban pontosítani kell faj, hasznosítási irány, korosztály és technológiai színvonal szerinti telepítési sűrűség számait. Ugyanakkor azt úgy kell átalakítani a, hogy azok betarthatóak legyenek, ne veszélyeztessék a termékpályák működését (gazdaságosságát), de figyelembe vegyék az aktuális járványügyi helyzetet és kockázatot.

Újra kell gondolni a kártalanítás rendszerét is. Ennél egyoldalról szigorítást gondol szakmailag helyesnek, azaz a 100%-os közvetlen kárérték megtérítése csak annak járjon, aki maradéktalanul betartotta a járványvédelmi előírásokat, a járványvédelmi hiba súlyosságától függően pedig degresszív/csökkenő kárenyhítés alkalmazása indokolt. Nem ért egyet az eleve alacsonyabb kárértékkel, hiszen ebben az esetben már komolyan felmerülhetne e bejelentési kötelezettség alá eső betegség eltitkolásának, mentes területekre történő behurcolásának lehetetlenné téve a járvány terjedésének megakadályozását, felszámolását. Így vélhetőleg lényegesen nagyobb gazdasági kár keletkezne, mint a kártalanításra kifizetett különbözet.

Meg kell teremteni a közvetett károk rendezésére szolgáló intézményrendszert is, hiszen jelenleg sokszor olyan vállalkozásoknál jelentkezik jelentős anyagi kár, akik semmilyen módon nem kerültek kapcsolatba a vírussal… Véleménye szerint ez nem tekinthető a vállalkozások „normális” üzleti kockázatának, hiszen abszolút rajtuk kívülálló okok, vagy hatósági korlátozó intézkedések miatt anyagi kár éri őket. Itt el lehet gondolkodni újra a biztosítási konstrukciókon, vagy létre lehet hozni bizonyos közvetett kártípusokra egyfajta „vis major” alapot.

www.farmerexpo.hu


29. FARMER-EXPO - BAROMFITENYÉSZTÉSI KONFERENCIA

29. FARMER-EXPO - BAROMFITENYÉSZTÉSI KONFERENCIA

Ezekre még szüksége lehet?!