"Az, aki arra használja ügyességét és alkotó képzeletét,

Meztelen csigák elleni védekezés új lehetősége tejsavós csapdázással

A meztelen csigák a szántóföldi és kertészeti növények régről ismert kártevői. Kártételükkel jelentősen megnehezítik a kertészeti üzemek és különösen a házikertekben kertészkedők dolgát. Az általuk okozott kártétel a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik. Különösen jelentős kártétel alakul ki a gondozatlan területekkel határos házikertekben, ahol a csigák az elgyomosodott növényállományokban kiváló rejtekhelyeket találnak.

A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, így kártételüket okozó táplálkozásuk az esti óráktól kezdődik és a reggeli órákig tart. A harmat felszáradását követően hamarosan rejtekhelyeikre vonulnak. Csapadékos időjárás esetén tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, ilyenkor a növények leveleinek, hajtásainak lerágásával súlyos károkat okoznak. Gyomos növényállományban a talaj felszínén, növények alá húzódva tartózkodnak egész nap, majd este ismét megjelennek a kerti növényeken. Különösen kedvező életfeltételeket találnak természetes és mesterséges felszíni vizek közvetlen közelében. A meztelen csigák elfogyasztják az élő és a korhadó növényi részeket, bomlásban lévő szerves anyagot, állatok ürülékét, olykor elpusztult fajtársukat is.

A hazai faunában hozzávetőlegesen mintegy 25 meztelen csigafaj fordul elő. Valamenynyi faj táplálkozik növényi részekkel, így faji hovatartozástól függetlenül kisebb-nagyobb károk okozói lehetnek. A honos meztelen csigafajok a kertészeti növények gyakori kártevői, de kirívóan súlyos kártételt ritkán okoznak. A meztelen csigák növényvédelmi jelentősége az elmúlt 15 évben ugrásszerűen növekedett. A kártétel fokozódása két, korábban nagyon ritka faj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus) hazai megjenésével és elterjedésével van összefüggésben. Ez a két, invazív meztelen csiga faj a házikertekben első számú kártevővé lépett elő. Mindemelett az utóbbi években a szántóföldi lágyszárú növényállományokban is egyre nagyobb kártételt okoznak. Jelenlétüket és számottevő kártételüket a múlt század kilencvenes éveitől észlelték a Dunántúl nyugati, majd a déli területein. Mára már az ország területének jórészén előfordulnak és nagyon súlyos károk okozói.

Fölmerül a kérdés, hogy a lassúságukról közismert állatok hogyan terjednek el egész kontinensen?

Igaz, hogy kitartó mozgásra képesek, de ezzel önmagában nagy távolságokat nem tudnak áthidalni. Terjedésük passzív úton történik. Raklapokra, konténerekre felkapaszkodva a kiterjedt áruszállítás, fuvarozás révén potyautasként nagy távolságok megtételére képesek. Így válhatott az eredendően az Ibériai félszigeten honos faj Európa területének nagyrészén jelentős kártevővé. Elszaporodásukat a természetes ellenségeik hiányában, a kedvező időjárási körülmények között gyakorlatilag semmi sem korlátozza.

Miről ismerhetők fel?

A növényállományban a csigák jelenlétét a növényen és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál, majd a megrágott kilyuggatott levelű növények jelzik. Nappal rendszerint rejtekhelyeikre, elgyomosodott növényállományokba, talaj rögök közé húzódnak. A két igazán jelentős faj a spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga megjelenését tekintve nagyon hasonló. Mindkét faj barna színű, a kifejlett példányok méretében látható eltérés van. A spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, az utóbbi kinyújtózkodva megközelíti akár a 20 cm hosszúságot is. A két faj életmódja is nagyon hasonló. Évente egy nemzedékük fejlődik. Tojás alakban a talajban telelnek, majd tavasszal kikelő fiatal csigák, rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot. Himnős állatok, ebből adódóan minden egyed párosodást követően képes a tojások lerakására. Nem is keveset, akár négyszáz tojást is rakhatnak.

Milyen kártételt okoznak?

A növényeken okozott kártétel miből áll?
Tavasszal az elvetett magból alighogy kikelt a növény, máris jelentkezhet a kártétel. A frissen kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú dísznövényeket az ültetést követő éjszaka gyakran tarra rágják a meztelen csigák. Kártételük olyan növényeken is jelentkezik, amelyeket más kártevő állatok egyáltalán nem károsítottak. A közismert bársonyvirágot, másnéven a büdöskét messze elkerülik a növényevő rovarok. Ezzel szemben a meztelen csigák a parkokba, díszkertekbe ültett bársonyvirágnak jó esetben csak a szárcsonkját hagyják meg. A zöldségfélék között igazán nem válogat. Legyen levélzödség, gyökérzöldség egyaránt kedvére való. Különösen szereti a talajt takaró növényeket, salátát, káposztaféléket, szamócát. Ezeknek a növényeknek talajra boruló levelei alatt nappal is meghúzódhatnak, és a kártétel már alkonyatkor kezdődhet.

A kártételt a meztelen csigák a reszelőnyelvükkel okozzák. Lyuggatják, majd teljesen lerágják a növények leveleit. Különösen nagy veszélyt jelentenek a frissen kipalántázott zöldségfélékre. A gyökérzöldségfélék gyökerébe, gumójába odvakat rágnak, a szamóca termését sokszor már zölden elfogyasztják. Kártételük részben az általuk okozott közvetlen kártételben, a növényállományok teljes, vagy részleges megsemmisülésében jelenkezik.

Ezen túlmenően nem lebecsülendő az a pénzben nem igen kifejezhető kártétel, ami abban jelentkezik, hogy a házikertben, hobbi kerterkben kertészkedők kedvét előbb utóbb elveszik a kertészkedés folytatásától.

Hogyan védekezhetünk a meztelen csigák ellen?

A csigák elleni védelem házikertekben nem egyszerű. Számos praktika ismert a csigák elleni védelemre. Régi, házilagos módszerek közül említhető a veszélyeztetett növényállományba nedves rongyok kihelyezése, majd az alájuk behúzódott csigák reggeli összegyűjtése. A meztelencsigákat az erjedő, bomlásban lévő anyagok illata vonzza. A félbevágott, túlérett, talajra helyezett sárgadinnye igazi csigacsalogató csemege. A csigák által látogatott helyekre vízlevonó hatású műtrágyák kiszórása is megnehezítette a csigák dolgát. A talajba süllyesztett edénybe öntött sör csigacsalogató hatása a kertészkedők körében közismert. Addig, amíg csak a honos meztelen csigafajok veszélyeztették a növényeket e módszerek, párosulva a kertész kitartásával többé-kevésbé működtek. Kémiai védekezési módszerek közül egyedül a metaldehid hatóanyagú készítmények vannak forgalomban, amelyek mérgező tulajdonságuk miatt egyes zöldségféléknél egyáltalán nem, vagy csak szigorú szabályok betartásával használhatóak.

Éppen ezért egy új, vegyszermentes védekezési lehetőséget kínál a csigákkal kűzdő házikerttulajdonosok számára Dr. Rákóczy György gyermeksebész megfigyelése, miszerint a tejsavó a csigákra erősen csalogató hatású.

A tejsavós csapdázás módszere

Talajra kihelyezett vagy a talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a növényállományban mozgó csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során csapda fogságába kerül. A csalogató anyagban elpusztult Néhány nap után, vagy ha a csapda megtelt javasoljuk a csigákat eltávolítani és csapdát savóval feltölteni. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi. A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott. Megfigyeléseink szerint az általunk csapdázott, csigákkal erősen „fertőzött” területen 20 csapda, három éjszaka több mint 3000 meztelen csigát fogott.

A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény bármely csigacsapda is használható. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes a műanyag salátás” tálba, vagy más műanyag edénybe. A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egyik lehetséges egyszerű módja 1,5 literes pet palackon aljától 15-18cm távolságra a palacnon 3 ablakot vágun úgy, hogy a nyílás alja visztintes legyen. A csapdát a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, 5-6 cm-re a talaj szintjétől. A csapdákat a kihelyezést követően 2-4 naponta ellenőrizzük, a foglyul esett állatokat az „ablakokon” keresztül kiöntjük és a savót pótoljuk.

A csapdákat a veszélyeztetett növényállományban, ill. búvóhelyül szolgáló gyomos terület mentén érdemes kihelyezni, ahonnét a csigák betelepülése várható. Vizsgálataink során a nyár folyamán júliusban és augusztusban végzett rendszeres csapdázás csiganépesség csökkentő hatása, a következő évben már észlelhető volt.

A savó csalogató hatásának felismerése egy új környezetbarát hatékony védekezési lehetőség kidolgozásához vezető út első lépése volt. A csapdázás ugyan munkaigényes, de hatékony, így kipróbálását a meztelen csigák által fenyegetett növényállományokban javasoljuk. Az eljárást Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla professzor szabadalmi oltalomban részesítette, amelyet ingyen felkináltak nemzeti és nemzetközi szintű hasznosításra.

Tejsavó alapú csiga csalogató és csigaölő szer nem ismeretes a mezőgazdasági kártevőkről szóló szakirodalomban, és a hazai és angol nyelvű meztelen csigák elleni védekezésről szóló website-okon sem szerepel.

A szabadalom jelentősége

Toxicus anyagot, mérget, más állatot károsító anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelencsigák nemzetgazdsági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer kipróbálását elsősorban házikertben kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, ill. szamóca termesztésével foglalkozók részére javasoljuk. A felfedezéssel a tejsavó újabb hasznosítási lehetőségét találtuk meg, így a tejsavó megsemmisítési költsége a tejfeldolgozó üzemeket nem fogják terhelni. Elő szeretnénk segíteni, hogy tejüzemek, sajttermelők a savót a környezetükben lévő kertészetekbe, háztáji gazdaságokba akár önszerveződés útján eljuttatnák már 2018 tavaszán. Fontos tudni, hogy a módszer juh és kecsketejsavóval is működik.

Nem a szabadalom része, de fontos hogy közismertté váljon, hogy ha kis műanyag tálba egy pohárnyi tejet vagy akár romlásnak indult tejet kiteszünk a kertbe, abba a kis fiatal csigák tucatjával pusztulnak bele napok alatt.

- Dr. Rákóczy György -
gyermeksebész, a szabadalom tulajdonosa
george.rakoczy04@gmail.com; +44 77 36908638
Dr. Pénzes Béla
egyetemi tanár, a kutatásban közreműködő